|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: Kozpont (Marosvasarhely) 2006. október 25.Október 24-én a KözPont néven megjelenő Maros megyei hetilap munkatársai sajtótájékoztatón ismertették elképzeléseiket. A két éve a standokon jelen levő Punctul román nyelvű hetilap tulajdonosai abban reménykednek, hogy vállalkozásuk néhány hónap múlva már kifizetődővé válik. /Új lap a piacon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./ Lehetőleg politikamentes, kiegyensúlyozott hetilapot ígért lapbemutatón a Marosvásárhelyen megjelenő Központ főszerkesztője, Farczádi Attila. A közeljövőben négy-négy oldalas szovátai és nyárádszeredai melléklettel jelentkeznek. A Központ nem a Punctul magyar nyelvű fordítása lesz. A román tulajdonos kijelentette, vegyes házasságból származik, és semmiféle előítélete nincs a magyarsággal szemben. Nem kívánnak beleszólni a szerkesztésbe, ezt Farczádi Attilára és Máthé Évára bízzák. /Szucher Ervin: Új hetilap indult Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./2007. augusztus 31.Főtéri bulival, közvélemény-kutatással, Republic-koncerttel és a nulladik szám megjelenésével indul szeptember 2-án, vasárnap a Vásárhelyi Hírlap. Maros megye új, magyar nyelvű napilapja. Farczádi Attila főszerkesztő szerint a lap kevesebbet politizál, és többet foglalkozik az olvasók társadalmi gondjaival. A hétfőtől csütörtökig 16, pénteken 20 oldalon megjelenő lapot többnyire a Népújságnál is megfordult újságírók írják-szerkesztik. Az Albert András és Petroczky Géza tulajdonában lévő Vásárhelyi Hírlapot az első héten 25 ezer példányban, ingyen terjesztik, szeptember 10-étől pedig ötezerre csökkentik az eladásra kínált lapok számát. A két székelyudvarhelyi vállalkozó az elmúlt években Hargita megye két régiójában indított napilapot: az Udvarhelyi Híradót és a Csíki Hírlapot. A lap politikai irányvonalát illetően Farczádi Attila elmondta, a befektetők anyagi háttere megengedi, hogy „ne szoruljanak egyetlen párt vagy politikus támogatására sem”. „Bárhol dolgoztam, mindig a kiegyensúlyozottság híve voltam. Nem mi fogjuk megírni, hogy ki a jó és ki a rossz, ezt majd az olvasóink döntik el. Attól sem kell tartani, hogy az RMDSZ-t ha kell, ha nem, dicsérjük” – nyilatkozta. Farczádi cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a három hírlapot birtokoló cég Verestóy Attila tulajdonában lenne. Farczádi Attila a héten lemondott a szintén marosvásárhelyi Központ című hetilap vezetéséről. – A lap felelős szerkesztője Bálint Zsombor. /Szucher Ervin: Új napilap Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./2007. szeptember 7.Új napilappal gazdagodott a helyi sajtópiac, megjelent Marosvásárhelyen a Vásárhelyi Hírlap. Kiadója az Udvarhelyi Híradó Kft. Főszerkesztője Farczádi Attila, RMDSZ iránti lojalitása közismert. Farczádi a Népújság munkatársa volt, majd a Gaga rádiós hírszerkesztője, később a Központ című marosvásárhelyi lap főszerkesztője, ezt cserélte fel az új napilappal. /Szentgyörgyi László: Vásárhelyi Hírlap. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), szept. 7.2008. szeptember 19.A Realitatea Tv román szerkesztőségnek a műszakisokkal együtt harminc munkatársa van, akik között egyetlen magyar újságíró, Korpos János, aki eddig is a román médiában dolgozott. A marosvásárhelyi stúdió magyar szerkesztője, Bartha Zsuzsanna most állítja össze a magyar csoportot. Magyar szerkesztőkre és riporterekre is szükség van, akik saját híranyagokat készítenek. Tizenöt perces magyar híradó lesz a Realitatea Tv-ben. Bartha Zsuzsanna korábban a marosvásárhelyi Vásárhelyi Hírlapnál dolgozott olvasószerkesztőként, de újságíró is volt a szintén marosvásárhelyi Központ című hetilapnál is. /Antal Erika: Realitatea Tv magyarul is. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2008. október 23.Megszűnt a két éve Marosvásárhelyen rendszeresen megjelenő Központ című magyar hetilap. Tulajdonosai, Cristian Teodorescu és Marius Libeg újságírók úgy döntöttek, hogy már nem jelentetik meg a következő lapszámot, mert annak költségei meghaladták az eladásból és a reklámból származó bevételeket. A Punctul című román hetilap magyar kiadásaként 1500 példányszámban megjelenő lap tulajdonosai magyar vállalkozóknak adták volna el a kiadási jogot, de nem sikerült vevőt találniuk rá, pedig továbbra is biztosították volna a technikai hátteret és a terjesztést. Az első évben Farczádi Attila, a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztője, majd egy évig Máthé Éva irányította a Marosvásárhelyen és környékén terjesztett közéleti lap magyar szerkesztőségét. /Megszűnt a Központ című Maros megyei hetilap. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./2008. október 24.Az elmúlt években sorra szűntek meg a román lapok magyar nyelvű tükörkiadásai. Erre a sorsra jutott a Maros megyei Központ című hetilap is. Két évnyi megjelenés után, október 24-től az újságos standokon már a Maros megyei Központ című magyar nyelvű napilap, a Punctul román lap magyar nyelvű társa sem lesz kapható. Tulajdonosai anyagi okokra hivatkozva nem kívánják tovább folytatni a megjelentetését. Az egyik tulajdonos, Marius Libeg az utolsó évben hét újságírót foglalkoztatott. Magyar nyelvű tükörkiadása a Ziua napilapnak is volt. Négy éve A NAP néven Csíkszeredában is beindult egy ilyen regionális napilap, amelyet Hargita megyén kívül Kovászna megyéből is tudósítottak a munkatársak. Szerkesztősége az elhíresült Csibi István üzletember egyik csíkszeredai ingatlanjában, a hajdani Transzilván Figyelő hetilap egykori székházában volt. Annak ellenére, hogy rövid időn belül már 3500-as példányszámban nyomtatták, a napilap alig több mint két hónapig működött, az akkor szélnek eresztett szerkesztőség tagjai a mai napig nem kapták meg bérüket. Az 1998 és 2001 között sepsiszentgyörgyi székhellyel működő Háromszéki Figyelő lap a Monitorul hálózathoz tartozott. A hetilapként indult, majd napilappá alakult újság párhuzamosan működött a Monitorul de Covasna nevű román nyelvű testvérével, és a két szerkesztőség kezdetben egy épületben is tevékenykedett. A magyar nyelvű lap egy ideig népszerű volt Háromszéken, átlag ötezres példányszámban sikerült értékesíteni, majd egyik napról a másikra eltűnt a standokról. /Megszűnt a Központ lap. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2009. december 17.A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán működő kommunikáció szak idén nyáron megkapta az akkreditálást, jelezte dr. Hollanda Dénes dékán. A Sapientia Tudományegyetem 2001-ben kapta meg az ideiglenes működési engedélyt. A törvény szerint először ideiglenes működési engedély alapján indul minden szak. A kertészmérnöki szak most adja le a dokumentációt. Ha ők is megkapják a hivatalos elismerést, akkor minden szakuknak megvan a hivatalos működési engedélye. Marosvásárhelyen most már kilenc szak működik. Végleges működési engedélye van az informatika szaknak, a kommunikációnak, a mechatronikának, az automatizálásnak és a számítástechnikának. Idén indult a távközlés, illetve a számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás. Az egyetem akkreditálásához szükséges dossziét már a nyár elején beadták, de még nem nevezték ki a felülvizsgáló bizottságot. A városban elégedettek a munkáltatók a Sapientián végzett diákokkal. Az egyetemet a magyar állam finanszírozza. Ez normatív finanszírozási rendszer. Hollanda szerint a költségvetést a szükségletek figyelembevételével kellene összeállítani. Adott a főállású tanárok száma, ismert az adminisztrációban dolgozók létszáma, tehát ismert a szükséges fizetési alap. Ez nem lehet nagyobb, mint a működési költségek 60–70 százaléka. Tehát kiszámíthatók a működési költségek. A törvény előírja, hogy minden évben a költségek 25 százalékát beruházásokra kell fordítani. Ezen adatok alapján kellene kiszámítani a szükséges költségeket. Jacsó Ágota, Központ (Maros megyei hetilap) /Sapientia – Karnyújtásnyira az akkreditálás. = Erdély.ma, dec. 16./lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||